Légi csatára kell készülni, mert ha már landolt a koronavírus a tüdőben, akkor nehezebb felvenni vele a harcot. A levegőben lebegő kórokozók ellen pedig új módon készülnek bevetni egy évtizedek óta bevált fegyvert, az ibolyántúli – a naptejek csomagolásáról is ismert nevén: UV-C-sugárzást. De persze úgy, hogy – Trump amerikai elnök sokat idézett természettudományos tájékoztatójával ellentétben – az emberi szervezetet megkímélik a sugárzástól.
Az UV-sugárzásról ma már közismert, hogy az emberi sejteket is károsítja, nem utolsósorban bőrrákot okozhat. Az ibolyántúli fényt ezért mindeddig emberek távollétében használták csírátlanításra: az iparban (például víztisztításhoz) vagy a kórházakban. A koronavírus elleni harcban most az az újdonság, hogy másképp és másmilyen sugárzást alkalmaznának. Több ország több kutatócsoportja azt javasolja, hogy a háromféle sugárzás közül az UV-C lenne alkalmas. Az A és a B változattól eltérően (a különbség a sugárzás frekvenciájában, illetve hullámhosszában van) ez nem jut el a Napból a Földre, mert a légkör kiszűri. Most került a kutatók látókörébe, hogy a 222 nanométeres hullámhossz környékén létezik olyan fajtája, amely az eddigi ismeretek szerint nem káros az ember egészségére.
Be sem hatol a testbe – már a bőr külső, elhalt rétege elnyeli –, és a szemet sem bántja.
Az óvatosság persze nem árt: ezt a sugárzást is úgy irányítanák, hogy lehetőleg ne érje az embereket. Áruházakban, éttermekben, iskolákban, repülőgépeken és hasonló helyeken, de akár liftekben is a fényforrásokat a mennyezet közelében lenne érdemes elhelyezni. Fokozná a hatást, ha jól irányított légáramlással a magasba terelnék a vírusokat. A lámpák, ventilátorok beszerzése és áramellátása nem lenne olcsó, ezért feltehető, hogy kisebb üzletek és vendéglátóhelyek nem engedhetnék meg maguknak. Edward Nardell, a Harvard Egyetem professzora egy átlagos amerikai áruház esetében 100 ezer dollárra becsüli a beruházás költségét. Egyszerűbb megoldás lehet, hogy kaphatóak a megszokott villanykörte-foglalatokba csavarható kisebb UV-C-lámpák is. Nardell és kollégái most azt igyekeznek modellezni, hogy zegzugos középületekben eljut-e a vírusos levegő a fertőtlenítőlámpákig. Hasonló kérdés, hogy egy étteremben a fönt elhelyezett lámpáknak lehet-e hatásuk az egyik asztaltól a másik felé áramló kórokozók ártalmatlanításában. Azt már megállapították, hogy mennyezeti ventilátorok híján a vírusok mintegy harmada megmenekül.
Az elv mindenesetre helyesnek tűnik. A New York-i Columbia Egyetemen David Brenner fizikus – még a mostani járvány előtt – nem korona-, hanem influenzavírusokkal kísérletezve azt találta, hogy a kórokozók több mint 95 százalékát sikerül életképtelenné tenni. Most 15 hónapon át egerekkel vizsgálja, hogy a sugárzás hosszabb távon is elviselhető-e. 10 hónap elteltével a rágcsálók egészségesek. Más kutatók a koronavírus korábbi változatainál is hatékonynak találták az UV-C-sugárzást. Egyelőre azonban alapos kísérletekre van szükség, amíg biztossá válik, hogy az UV-C nem árthat az embereknek. De az sem kizárt, hogy amíg nincs oltás és gyógyszer, addig ezzel a sugárzással enyhíthetők a járvány további hullámai.
Egyszerűbb a helyzet ott, ahol nincsenek emberek. Mivel a koronavírus miatt most a korábbinál nagyobb az igény az UV-fertőtlenítésre, megjelentek a robotok, amelyek fáradhatatlanul járják az éjszaka néptelen szupermarketeket vagy a fertőző betegek által elhagyott kórházi szobákat. Idehaza is felbukkantak ilyen hírek: Hatvanban például április óta éjszakánként UV-C-lámpákkal fertőtlenítik az orvosi rendelőket. Az Amazon szállodai poggyászkocsira emlékeztető robotja, amelynek egyik oldalán fénycsövek világítanak, raktárak, áruházak fertőtlenítésére alkalmas. A dán UVD Robots tavaly (mondhatni, pont idejében) piacra dobott, 67 ezer dolláros szerkezete 10–20 perc alatt fénykardoz végig egy kórtermet. Kínában buszokat futtatnak végig éjszakánként ibolyántúli fényű alagutakon. Hasonló fertőtlenítő robot rója néhány napja a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának tereit és vizsgálóhelyiségeit is.
Ugyancsak Kínában és Dél-Koreában a jegybankok a papírpénzt is UV-C-vel fertőtlenítik (a Magyar Nemzeti Bank forró levegőt használ e célra).
Már csak az van hátra, hogy tetszetős nevet találjanak. Nardell szerint már eddig is pr-gondokat okozott, amikor ibolyántúli csírátlanítósugárzásról beszéltek. Jobban hangzana talán a fényfertőtlenítés. És fontos az is, hogy házilag senki se próbálja a hagyományos kvarclámpával fertőtleníteni a bőrét, ettől az Egészségügyi Világszervezet is kifejezetten eltanácsol mindenkit.
- forrás: HVG.hu -
