Tiszta és iható hőmérsékletű vizet a kulacsba!
Ahhoz, hogy csökkenjen a petpalackos vizek fogyasztása, szükséges minél több közösségi tereken, kiránduló helyeken ivókutakat telepíteni, ahonnan tiszta és egyben iható hőmérsékletű vizet lehet vételezni. Azt gondoljuk, hogy a hazai vezetékes vizek legtöbbje jól iható, de mivel az ivókutak használatának gyakorisága igen eltérő lehet, a víz hosszabb ideig panghat az ivókútban, és így a víz hőmérséklete is túllépheti az ihatóság határát.
Nyilvánvalóan, figyelembe véve az energiaárakat, a kiépíthetőségi lehetőségeket, hűtöttvizes ivókutak nem jöhetnek szóba. A globális felmelegedés hatására az ivókutak teljes szerkezete, különösen ha az feketére van festve, extrém módon felmelegszik. Ez ellen némileg lehet védekezni a belső vizes szerelvények szigetelésével, de ez sem jelent hosszabb ideig védelmet és megoldást.
Ivókutak, a pangó víz és a víz hőmérséklete
A klímaváltozás hatására a köztereken, oktatási intézményekben, fürdőkben egyre több esetben telepítenek ivókutakat. Az ivókutakat igen sok esetben napsütötte, hőhatásnak kitett helyekre telepítik. Mivel az ivókút csaptelepe, illetve maga az ivókút test jelentős mértékben felmelegszik, így a csővezetékben az ivóvíz hőmérséklete a biztonsági határ, a megengedett hőmérsékleti érték fölé melegedhet. A veszélyt még fokozza, hogy amennyiben az ivókutat ritkán használják, akkor abban pangó víz alakul ki. Így adott a baktériumok számára a kedvező vízhőmérséklet és kialakulhat a legionella baktériumot is tartalmazó pangó víz, amely az ivókutat használók számára egészségügyi kockázatot jelent. Tudható, hogy a legionella baktérium belégzés során okozhat súlyos tüdőgyulladást, tehát nem az ivással, hanem az eközben történt levegővétel során jöhet létre a fertőzés. Az ivókútban, annak csővezetékében lévő víz hőmérséklete semmiképpen nem mehet 25 C° fölé!
Megoldás az ivókutak időszakos, automatikus átöblítése
Ahogy a HMV rendszerekben is, így az ivókutak esetében is megoldást jelent egy olyan elektronikus ivócsap használata, amely segítségével automatikussá tehető az átöblítés, megakadályozandó a pangó víz kialakulását. Szoftveres úton megoldható, hogy egy beállított paraméter által meghatározott időszakonként és időtartamra automatikus víz-átöblítés történjen (Pl. 24 óránként 20 másodperc). Ezen túlmenően mérni lehet a belső csatlakozó szerelvény hőmérsékletét, és ahogy annak hőmérséklete túllépi a megengedhető mértéket, ekkor már a víz hőmérséklete biztosan a megengedhető érték fölött van. Az utolsó használattól eltelt időértéktől függetlenül indítani kell egy átöblítést, amelynek mindaddig működnie kell, amíg a szerelvény hőmérséklete vissza nem hűl a megengedhető mértékre.
Ez a módszer némileg több vízhasználatot igényel, de ha figyelembe vesszük, hogy az inni szándékozó vélhetően addig engedi a vizet ameddig az iható hőmérsékletű nem lesz, akkor ez megoldás már nem jelent jelentős többlet vízmennyiséget. Végül is kimondható, hogy ezen megoldás eredményeként a használó azonnal iható hőmérsékletű tiszta vízhez jut. Itt a megoldás, lehet dönteni!
